2019. május 6-10. közt iskolánk két tanulója, Szabó Petra (9.a) és Demcsák Noémi (10.b.) Isztambulban képviselte iskolánkat és hazánkat a MEF Egyetemen megrendezett 28. dr. Ibrahim Arikan Nemzetközi Kutatási Projekt Versenyen. Projektjük címe: A szivárvány színei a természet festőnövény-palettájáról. A projektvezető Osza Gyöngyi tanárnő, a nyelvi felkészítő, koordinátor és kísérő B. Horváth Judit tanárnő volt. Az alábbiakban olvashatjátok a részletes élménybeszámolójukat.

Gyöngyi néni:

„A projekt ötletét Adorján Imre: Gyapjúszínezés Törökországban természetes anyagokkal című könyve adta, amelyet a kecskeméti Arborétum vezetőjétől, Barát Monitól kaptam. A téma felkeltette az érdeklődésünket és szerettük volna mi is kipróbálni a festőnövények használatát. Munkánk során összehasonlítottunk a törökországi és Kiskunsági Nemzeti Park néhány területén előforduló festőnövények előfordulását és a hozzáférhető festőnövényekkel magunk is festettünk gyapjút, pamutot és selymet. A festéshez a növények különböző részeit fel lehetett használni (gyökér, szár, kéreg, , levél, virág, termés). Érdekes volt látni, hogy a különböző anyagokon különböző pácsókkal más-más színhatást értünk el. A felkészülés során Noémi és Petra jól kiegészítették egymást: míg Petra a festésben a laboratóriumi munkában jeleskedett, Noémi a projekttel kapcsolatos informatikai háttérfeladatokat oldotta meg nagyfokú alapossággal, és látványos ismertető anyagot állított össze. Öröm olyan diákokkal dolgozni, akik maguk is lelkesek és érdeklődőek a tanórán kívüli tevékenységek során is.”

Judit néni:

„A szokásos öt napos kintlét nagyon gyorsan eltelt, de rendkívül elfáradtunk mindhárman. Az első napon sikerült eljutni egy rövid városnézésre a lányokkal, megnéztük a fűszerbazárt, a nagy bazárt és sétáltunk a belvárosban, és legalább kívülről megcsodáltuk a Haigha Sofia Székesegyház és a Kék mecset lenyűgöző épületét. Épp a ramadant megelőző napon érkeztünk, így volt alkalmunk megnézni, hogyan készülnek rá a törökök erre a számukra oly fontos időszakra. Kedden, szerdán és csütörtökön napközben a standunknál fogadtuk az érdeklődőket, és beszámoltunk a projektről, megválaszoltuk a feltett kérdéseket. Esténként, mintegy a kemény egész napos munka jutalmául, gazdag programokon vehettünk részt a vendéglátó iskola jóvoltából: kedden egy hajókirándulásra vittek bennünket a mesés Boszporuszra, számomra ez még mindig valóságos csoda, nem lehet betelni a látvánnyal, az érzéssel. Szerda este török folklór estet szerveztek a résztvevőknek, ahol a hagyományos táncok és viseletek mellett megismerhettük a könnyűzenei életük kiválóságait is. Nyitottnak gondolom magam minden szempontból, de be kell látni, hogy ez egy más világ. Csütörtök este egy kulturális esten vettünk részt, ahol a 16 országból érkezett résztvevők kölcsönösen megvendégelték egymást saját országaik csemegéivel (mi foszlós kalácsot, Kecskeméti baracklekvárt és házi süteményeket vittünk kóstolóba). A tőlünk délebbi országok rendkívül édes csemegéi mellett sokféle sajtot és egyéb ételt kóstolhattunk meg. Alkalmunk nyílt országunk kultúrájának bemutatására is, így népdalcsokrot énekeltünk, amit csillogó szemmel végigtapsoltak, csárdást tanítottunk, és prezentációt tartottunk Magyarországról és videófilmet vetítettünk Kecskemétről. Cserébe mi is megismerhettünk a többi országot és megtanulhattuk az ő táncaikat is. Pénteken pedig sor került a zárásra, ahol a díjkiosztás, közös fotózás megtörtént, majd már indultunk is reptérre. Egy szép plakettel ismerték el meg a részvételünket.

Nagyon pozitív élmény volt, örömmel láttam, ahogy Noémi és Petra lelkesen fogadták a sok érdeklődőt a szép színes standnál, és kimerítő alapossággal mutatták be angolul a munkájukat. Noémi eddig csendes volt az angol órákon, inkább írásban jeleskedett, azóta viszont mintha kicserélték volna, bátran kommunikál. Ez hatalmas pozitívum. Petra magabiztossága nagyon meggyőző volt, nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a standot felkereső érdeklődők közül néhányan azóta maguk is kipróbálták, hogyan is fest például a kurkuma, vagy épp a paradicsom.”

Petra:

„Az utazás izgalmas volt, mert régen utaztam már repülőn. A szállásunk szép és modern volt és szerencsére a várost is megnézhettük a megérkezésünk napján délután egy-két órában. A hét további napjain a MEF egyetemen voltunk és tájékoztatást tartottunk a projektünkről. Rendkívül izgalmas volt a nyelvet használni és arra utalva élni öt napon át. Az esti programokon szintén jól éreztük magunkat.

Mindent összevetve nekem tetszett minden egyes pillanat, amit kint töltöttem. Örülök, hogy kipróbálhattam magam külföldön, és ez egy nagy sikerélmény, hogy meg jól is sikerült. Ez egy remek lehetőség volt és örülök, megkaptam és élhettem vele. Sok új ismeretségre tettem szert, kedves embereket ismerhettem meg. Remélem, még találkozom majd velük.”

Noémi:

„Isztambulban ebben az öt napban rengeteg dolgot tanultam meg és rengeteg élményt szereztem napról napra. Legjobb élményem a repülőút és a hajókázás volt, mivel ez volt az első alkalom, hogy repülőgéppel utaztam, a hajókázás pedig azért tetszett, mert a kilátás gyönyörű volt és a hajón is érdekes programok voltak. Furcsa volt, hogy senki nem beszélte az anyanyelvemet és hogy nem olyan volt az ott élő emberek ruházata, étele és a hagyományaik, mint nálunk Magyarországon. Az ottani ételek nagyon különlegesek voltak számomra ízüket és kinézetüket tekintve is, de ízlettek. Nagyon élveztem még a csütörtök esti “Culture Night” eseményt, ahol a különböző országból jött versenyzők bemutatták nevezetességeiket és jellegzetességeiket, vagy épp énekeltek és táncoltak. Mindenki megvendégelt mindenkit. Ezen a napon is rengeteg újdonságot megtudtam számos országról. A felkészülés során és a kint töltött közel egy hétben sokat fejlődött az angoltudásom és beszédem is egyben, aminek köszönhetően egy kicsivel nyitottabb lettem az emberek felé és többet kommunikálok velük.”