Az idei tanévben harmadjára teremthettünk lehetőséget arra, hogy 25 diákunk megismerkedhessen határon túli kortársaik életével, mindennapjaival. Az Osza Gyöngyi és Jáger Erzsébet tanárnők által szervezett program keretén belül a 2019/2020-as tanévben a losonci Pedagógiai Szakközépiskola tanáraival és tanulóval rakhattuk le a határokon átnyúló barátság alapkövét.

A Játék határok nélkül című program keretében 25 kecskeméti diákunknak nyílt lehetősége megismerkedni szlovákiai magyar társaik iskolai életével, jövőbeli terveikkel.

A hagyományokhoz híven a felkészülés során előkészítő óra keretében ismerkedtünk meg a történelmi előzményekkel, a trianoni békediktátum következményeivel és a határon túli magyar kisebbségek helyzetével. Az elméleti felkészülés mellett műhelymunka keretében a későbbi foglalkozáshoz szükséges anyagokat, ismeretterjesztő plakátokat is előkészítettük.

Vendégfogadás Kecskeméten

Az első találkozásra 2019. szeptember 30-án került sor Kecskeméten. Vendégeink megérkezése után a városban töltöttünk el néhány órát és játékos kincskereső foglalkozás keretében vegyes csoportokban mutattuk meg a losonci diákok és tanáraik számára Kecskemét főterének legfontosabb pontjait.

A City rally után a Kisbugaci Étteremben fogyasztottuk el első vacsoránkat, majd tértünk nyugovóra hogy másnap az iskolán belül megkezdhessük a közös munkát.

Kedden Ködmön András, igazgatóhelyettes köszöntőjét a Bódi Magdolna, Német Zsuzsanna és Zofia Sabatska tanárnők által vezetett csoport bemutatkozása követte. Hogy a diákok is jobban megismerhessék egymást, csapatépítő játékokkal töltöttük a délelőtt első részét.

Rövid szünet után a szakmai tevékenységekbe is belekezdtünk. Mivel az idén a főszerep a játéké volt, így az első közös foglalkozás keretében logikai játékokat, kirakókat, memória játékokat készítettünk kisebb csoportokban, melyeket ki is próbáltunk. Az ebédet követően a Leskowsky Hangszergyűjteményben vártak ránk, ahol természetes anyagokból készíthettünk hangszereket interaktív foglalkozás keretében, és részt vehettünk a Szilágyi Áron által tartott múzeumi tárlatvezetésen és közös zenélésen.

A szerdai nap hagyomány szerint mindig kirándulással telik. Az idén Ópusztaszerre utaztunk, ahol a Feszty körkép megtekintése után vezetéssel egybekötött foglalkozásokon vehettünk részt. Így drámajátékkal színesítve megtekinthettük a századfordulós kiállítást és a gyógynövények misztikus világába is betekintést nyerhettünk. Délután Szegedre látogattunk el, ahol hosszú lépcsősorokon másztunk fel a szegedi dóm tornyába. Egy kis nézelődés után indultunk haza Kecskemétre.

A csütörtöki napot a Szórakaténusz Játékmúzeumban kezdtük, ahol az állandó kiállítás megtekintése után papírsárkányokat készítettünk a múzeum dolgozói segítségével. Az elkészült műveket később az iskola udvarán ki is próbáltuk. A délutáni záró foglalkozás keretén belül az iskolában készítettünk ügyességi játékokat és rendeztünk versenyeket ezek segítségével. Az elkészült alkotásokból készült kiállítás megnyitóját búcsúvacsorával és közös záróbulival ünnepeltük meg.

A másnapi könnyes búcsú attól volt könnyebb, hogy tudtuk, hamarosan ismét találkozunk.

A losonci látogatás

A kecskeméti csoport november 4-én ült buszra, hogy egy tartalmas hetet tölthessen Losoncon. A szakmai program második részére elkísért bennünket Gillyné Vékony Ágnes tanárnő is.

Az ebédet követően új barátainkkal városi sétára indultunk, melynek keretében meglátogattuk a volt zsinagógát. A jelenleg galériaként működő csodásan felújított épület kinntartózkodásunk alatt biztosított helyett a kínai agyaghadsereg kiállításnak is, így duplán szerencsésnek érezhettük magunkat, hogy ezt a ritkán látható gyűjteményt is megtekinthettük. A régi zsinagóga meglátogatása után a városházára mentünk, ahol az újonnan nyílt helytörténeti kiállítással ismerkedhetünk. Különösen élveztük az interaktív anyagokat, melyek játékossá tették az itt eltöltött időt.

A keddi napot szakmai programmal kezdtük. A házigazdák iskolájában, a losonci Pedagógiai Szakközépiskolában készítettünk újrahasznosított anyagokból társasjátékokat. Így több hagyományos táblajáték is készült, mint például malom, dáma, Ki nevet a végén, de tanulóink fantáziájukat és kreativitásukat is kiélhették, és készíthettek egyéni társasjátékokat is. A közös játék és az ebéd után a közeli füleki várba látogattunk, ahol élvezetes vezetéssel tekinthettünk be a magyar történelem Füleket is érintő eseményeibe.

A szerdai nap a kirándulás jegyében zajlott. Először a gácsi kastélyt látogattuk meg, ahol a lenyűgöző épületben és csodálatos parkjában tehettünk egy kört. A pompás, hotelként is működő kastélyban valóban igazi arisztokratának képzelheti magát az ember egy pár pillanatra. Innen Alsósztregovára utaztunk, ahol a Madách-kúriát tekintettük meg. A túra során nemzeti örökségünk kiemelkedő alakjának élettörténetével és munkásságával ismerkedtünk meg. Kikapcsolódásként a helyi termálfürdőbe is belátogathattak vállalkozó szellemű tanulóink.

A negyedik nap közös programján az óvodai korosztálynak készítettünk fejlesztésre is kiválóan alkalmas játékokat. A vegyes csoportokban létrehozott alkotásokat ki is próbáltuk majd kiállítást rendeztünk az elkészült alkotásokból. A délelőtt folyamán még egy közös kapitánylabdára is jutott idő az iskola tornatermében.

A csütörtöki délutáni záróprogram előtt még ellátogattunk a környéken patikusként dolgozó Csontvári Kosztka Tivadar képeiből készült kiállításra. A napot búcsúvacsorával és közös játékkal zártunk.

A péntek már az indulás napja volt. A délelőtti programok keretében a losonci iskola számítógépes laborjában készült néhány emlékezetes képből és élményből pár feladat. A búcsú nehéz pillanatai után a kecskeméti csoport hazafele menet még ellátogatott Ipolytarnócra, ahol egy szakvezetéssel összekötött rövid túrán vettünk részt.

A Határtalanul program lényege, hogy a határon inneni és határon túli fiatalok találkozhassanak egymással, közös beszélgetések és tevékenységek kapcsán ismerjék fel, hogy mit jelent az, hogy egy nemzethez tartozunk. Az együtt töltött két hét alatt nagyon sok mindent tanultunk egymástól. Bár két külön országban élünk a nyelvünk, a kultúránk, közös hagyományaink mégis összekötnek bennünket és ez hidat teremt közöttünk a 21. században is.

Köszönjük kedves losonci barátaink, hogy megismerkedhettünk veletek; reméljük, hamarosan újra láttunk titeket!